Napló:

Gépkocsival Szilvásváradra mentünk, ahol a Szalajka-fatelep mellett található fizetős parkolóban álltunk meg. A parkolótól rátértünk a  jelzésekre, melyekből mi a   jelzést követtük. Végig a Szalajka patak mellett mentünk a műúton. Szép havas volt a táj, jégcsapok lógtak itt-ott a patak melletti belógó ágakról. A Millenium kilátóhoz felvezető úttól csatlakozott hozzánk a  jelzés is, így a  jelzések mutatták a helyes utunkat. Megnéztük az élővad bemutató kertben  a szarvas állományt és megfigyeltük, hogy dubla kerítésük van, ugyanis a múlt év áprilisi havazásban kidőlt fák tönkretették a régit, így kb. 1 méterre belől egy új, stabil kerítést húztak fel. Innen továbbhaladva a kisvasút útja keresztezte utunkat és megérkeztünk a Szalajka-halastó megállóhoz. Elhaladtunk a Wessely-kastély mellett, meghéztük a "A Kárpátok Őre" fából készült szobrot, majd a Szalajka-halastót melynek vize bevolt fagyva. Innen a Sáfrány pisztrángsütőhoz mentünk, ahol megnéztük a kis csobogót és a kis tavat, majd a pisztráng telep neveldéit. Tovább haladva megtekintettük a Szikla-forrást, mely közelében fakitermelés volt egy hosszú csatornát fektettek le a hegyodalban és azon csúsztatták le a feldarabolt fákat. Az Erdei Múzeum elágazáshoz értünk, ahol a  jelzéseket követve haladtunk tovább. Innen a  jelzésen a Fátyol-vízeséshez mentünk, mely nem volt most annyira sebes folyású, de így is nagyon szép volt. Onnan visszementünk a műútra és a Gloriette-tisztásra mentünk, ahol egy fedett pihenőben megpihentünk, falatoztunk. Közben megérkezett a kisvasút mozdonya az állomásra. Pihenést követően az állomás mellett a  jelzéseken a Felső tóig mentünk megtekintettük csodás színeit, majd visszaindultunk a már megtett nyomvonalunkon. A Gloriette-tisztáson Én és Ádám a  jelzésen lementünk a vízesés mellett, Edit és Sára a műúton haladtak visszafelé. Így mi kissé lemaradva mentünk, a lányok pedig elől haladtak. A Szalajka-halastónál szemből jött mellettünk a kisvonat, melyet Ádámmal megtekintettünk és levideóztunk. Az utolsó párszáz méteren értük utol a lányokat és együtt tértünk vissza a parkolóba. Ádám fotózkodott egy spéci autó mellett, majd a kocsiban megettük szendvicseinket, megnéztük a fotókat, videókat. Ezek után ím már felfűtött autóban indultunk hazafelé. Sokat beszélgettünk az út során. A gyerekek is készítettek fotókat, videókat. Nagyon jól éreztük magunkat és sokat nevettünk. A túra jó volt, nem volt nehéz a közlekedés. Viszonylag rövid a táv és jól kiépített az út. Sok látnivaló van az út során, valamint külön  jó volt, hogy ebben az időszakban nem volt nagy tömeg sem.